Regisztráció
Elfelejtett jelszó?

Sörismeret

A sörök csoportosítása  

Néhány Lambic sörfajta palackozva

A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk. Az elsõ ilyen csoport a spontán erjesztésû sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain fõznek, ahol az erjesztést vadon élõ és kizárólag az adott tájékon elõforduló élesztõtörzsekkel végzik, valamint 30-40% búzát és a szokásosnál akár 6-10-szer nagyobb mennyiségnyi komlót adagolnak. Nagyobb csoportot alkotnak a felsõ erjesztésû sörök. Nevüket onnan kapták, hogy az erjesztés során az élesztõ a sörlé tetején lebeg. Elsõsorban Nagy-Britannia területén, és a házi sörfõzdékben elterjedtek. A felsõ erjesztésû sörök erjesztésére jellemzõ még, hogy viszonylag rövid ideig, közel szobahõmérsékleten (kb. 10-21°C) megy végbe, és az élesztõ egyes melléktermékei benne maradnak a sörben, különleges gyümölcsös, olajos ízt adva az italnak. E sörök rendszerint árpából készülnek, és az alapanyag pörkölésétõl függõen lesz a sör sötétebb vagy világosabb (ha nem pörkölik). A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésû sörök köre, amely a XIX.sz-tól tört elõre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztõ az erjesztés során a sörlé aljára süllyed, az erjesztés viszonylag alacsony hõfokon (6-8°C), az érlelés pedig minimum egy hét 0°C körüli hõmérsékleten történik. Fontos jellemzõ, hogy e sörök fõzéséhez a komló meg nem termékenyített nõivarú virágát használják, és a fejtés elõtt általában pasztörizálják, azaz 1-2 percre 70°C-ra melegítik õket, hogy a sörben található mikroorganizmusok elpusztuljanak.

Spontán erjesztésû sörök (Lambic/Lambiek)  

Geuze sörfajta

A legismertebb spontán erjesztésû sörfajta a Lambic. Ez a fajta a XV.sz-ban született, hazája Belgium. Nevét Lembeek faluról kapta, ahol elõször készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromaaromájú sörfajta, amelyet fogyasztanak magában, de sokszor ízesítve is, így különbözõ alfajták jöttek létre. Ilyen például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami meggy, a Framboise, ami málna hozzáadásával készült, és a Geuze, ami különbözõ évjáratú és fajtájú Lambic-ok keveréke. Gyakori ízesítõ anyag még az õszibarack és a feketeribizli.

Faro 

Egy igen különleges, ritka sör, mely a Lambic család tagja. Belgiumból származik ez a markáns édes-savanyú, gyümölcsös sör, melynek viszonylag alacsony az alkoholtartalma (2-5%). A Faro-t cukorral, melasszal vagy karamellel édesí­tik, szí­ne általában az aranytól a halvány borostyánig terjed. Gyakran pasztörizálják, hogy elkerüljék a hozzáadott édesítõk erjedését. Nagyon ritka, nehezen beszerezhetõ sörkülönlegesség.

Gueuze  

Szintén egy különleges sörtípus és szintén a belga Lambic típushoz tartozik. Tulajdonképpen nem más, mint az új és a régi Lambic Ale-k keveréke, azaz egyesí­ti magában a fiatal Lambic élénkségét és a régi Lambic karakteres í­zét. Szí­nben az aranytól a borostyánig terjed, í­zben fanyar némi édeskés beütéssel. Sok változata létezik attól függõen, hogy a két Lambic Ale milyen arányban található meg benne. A második erjedés a palackban történik (mint a pezsgõnél), ezért erõsen szénsavas. A palackban történõ érlelés 6 és 9 hónap közé is tehetõ, mí­g eltarthatósága szintén jelentõs, akár 5 év is lehet.

Felsõerjesztésû sörök (Ale) [szerkesztés]

Az egyik legismertebb felsõ erjesztésû sör az Ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz Bitter Ale (ezen belül a barna Brown Ale és a világos Pale Ale), az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztetõ Scotch Ale, a vöröses színû Irish Red Ale. Felsõ erjesztéssel készül az édeskés, testes, "fekete" Stout, és a sötét színû, kissé csokira emlékeztetõ ízû Porter is, amely a téli hónapok itala.

Bitter Ale  

Bitter Ale sör

Avagy keserû ale, mely Nagy-Brittaniából származik. Kesernyés í­zû, alacsony alkoholtartalmú, üdí­tõ hatású sör. Eredete egészen a gyarmati idõkig nyúlik vissza, amikor a hosszú tengeri utazásokra erõsen komlózott söröket fõztek, amelyek hosszú ideig elálltak. Szí­nük a vörösréztõl a bronzon keresztül egészen a rubinig terjed. Minden kétséget kizáróan az egyik legáltalánosabb Ale Nagy-Britanniában. Több fajtájuk ismeretes, ide tartozik többek között az ESB (Extra Special Bitter) és a Special Bitter is.

Brown Ale  

Tradí­cionális észak-angliai barna ale, mely elsõsorban az angol bányavidékek közkedvelt söre. erõsen malátaí­zû, testes, karakteres, viszonylag alacsony alkoholtartalmú (4-5%) ital, ideális az ottani csípõs idõjárás mellett. Színe a vöröstõl a kávé barnáig terjed.

India Pale Ale (IPA)  

Tradícionális angol sör, történetérõl a neve árulkodik. A Brit birodalom koronagyarmata India volt. Az ottaniaknak fõzték ezt az Ale-t, méghozzá úgy, hogy a hosszú tengeri szállítást, klí­maváltozást kibí­rja. Jellemzõje a magas komlótartalom, a keserû í­z és a testesség. Szí­ne a mézaranytól a rozsdavörösig, bronzig terjed.

Pale Ale  

A XVIII. századi Angliából származó Ale. Jellemzõiben szinte teljesen megegyezik a Bitter-el. Általánosan elfogadott, hogy a palackozott Bitter-t nevezik Pale Ale-nek. A világos Pale Ale szí­ne változatos, az egészen világostól a rozsdáig, sötét borostyánig terjed. Ízük általában könnyed, édes, hiányzik belõlük a komló keserûje.

Belga erõs ale  

A belgiumi Moortgat sörfõzdébõl származó erõs, világos, fehér Ale, a Duvel egy tipikus példája ennek az alfajnak, melynek különlegessége a három szintes erjesztés (melegerjesztés, hidegérlelés, utóerjesztés palackban), valamint a felhasznált különbözõ élesztõk. Általában szûretlen sörök, alkoholtartalmuk a belga sörök között is kissé magasak, 8%-12%. Jellemzõen a belga erõs ale sörökben alkalmaznak a komlótól különbözõ fûszereket is, úgy mint koriander, keserû narancs héja, curacao, kakukkfû, így ízük kiegyensúlyozott, zamatos, fûszeres.

Strong Ale/Old English Ale  

Rendkí­vül erõs, testes felsõerjesztésû Ale. Szí­nben a világos borostyántól a sárgásbarnáig, illatban a mandulától a krémes, édesig terjed. Általában keserû, de nem túl komlós.

Mild  

Angol Ale, alacsony, 4% körüli alkoholtartalommal. Jellemzõjük a felhasznált kevés komló, í­gy a kesernyés, komlós í­z hiánya. Szí­nük változatos, az egészen világos aranytól a bronzig terjed.

Stout  

Stout sör

Angol/í­r eredetû Ale, mely rendkí­vül széles skáláját öleli fel a testes, sötét felsõerjesztésû söröknek. A Porternél erõsebb, friss ital, í­zben a száraztól a bársonyoson, pörköltön keresztül egészen az édesig, krémesig, csokisig terjed. Altípusai az Oatmeal, Cream, Dry, Sweet és Imperial Stout.

Oatmeal Stout 

Zabdarából készülõ selymes Stout.

Sweet Stout  

Alacsony alkoholtartalmú (3-4%) édes Stout, mely cukor hozzáadásával készül.

Milk Stout  

A Sweet Stout (édes Stout) egy fajtája, amely tejcukor hozzáadásával készül. Kifejezetten édes sör, mivel a laktózt az élesztõ nem erjeszti meg. Gyakran ajánlják a szoptatós anyáknak tápsörként.

Imperial Stout  

Erõs angol Ale, alkoholfoka 6-8% közötti, szí­ne sötét, gyakran fekete. Íze pörkölt, alkohol, kávé és keserû csokoládé aromájával vegyí­tve. Eredetileg a cári Oroszországba szállították.

Porter  

A Stout egy változata ez a felsõerjesztésû Ale. Szí­nvilága a sötét borostyántól a rézvörösön keresztül egészen fekete kávéig terjed vörös beütéssel. Az egyik legzamatosabb, legjobban élvezhetõ Ale, í­ze édes, pörkölt aromával, mely felelevení­ti az étcsokoládét, a kávébabot és még a sült almát is. Kifejezetten a hidegebb hónapok itala, sosem szabad hûtve fogyasztani.

Barley Wine 

Árpabor. Már a neve is sokat elárul errõl az igen erõs Ale-rõl. Alkoholfokukban (8-10%) közel állnak a borokhoz. Szí­nük az aranytól egészen a csokoládé-barnáig terjed, aromájuk igen karakteres, édes. Érlelési idejük hosszú, akárcsak az eltarthatóságuk, amely 10-15 év is lehet.

Saison/Sezones  

Jellegzetes belga sörfajta. Felsõerjesztésû, az utóerjedés a palackban történik. Egyik jellemzõje a különbözõ fûszerek, gyógynövények használata.

Scotch Ale/Scottish Ale/Wee Heavy  

Az egyetlen sörtípus, melyet a Skót whiskyhez hasonlí­thatunk. erõsen malátázott, testes Ale, sötét-borostyán és vörösesbarna szí­nvilággal. Jellegzetes í­zét és szí­nét az erõsen pörkölt árpamalátának köszönheti.

Trappist  

A trappista sörök a fennmaradt valódi Trappista kolostorokból származnak. Erõs, magas alkoholtartalmú, téglavörös-mahagóni szí­nárnyalatú sörök. Különleges, gyümölcsös í­zük van, mely a speciális erjesztési módnak köszönhetõ. Alkoholtartalmuk 5-10% között van, az erõsséget az Enkel, Dubbel és Tripel elnevezésekkel jelölik. Jelenleg már csupán fél tucat Trappista sörfõzde található Európában, hat Belgiumban(Achelse Kluis, Abdij St. Sixtus - Westvleteren, Chimay - Scourmunt, Orval, Rochefort - Saint Remy, Westmalle) , egy pedig Hollandiában(La Trappe- Koningshoeven).

Alsóerjesztésû sörök (Lager)


Pilsner sör

A Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsõk között volt sikeres az alsóerjesztésû sörök kategóriájában. Nevezetes alsó erjesztésû sör a Bock sör is. Ez a sör a XIII-XIV. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településrõl kapta. Valószínûleg eredeti neve Beck volt, csak a bajor akcentus változtatta Bock-ká.

Pils/Pilsner/Pilsener  

A Pilseni sör 1842-ben született, a csehországi Pilsenben. Mai minõségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfõzõ mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett elõbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzõi az igen magas komlótartalom, és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínû, illatos, virágos bukéval rendelkezõ, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízû világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fõ alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta, és a sörélesztõ. A fõzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ.

Bock/Bok  

Alsóerjesztésû német eredetû (Einbeck és környéke kb. XIII-XIV. sz.) baksör. A XVI-XVII. században Németország elsõ számú söre volt, és 1612-ben már Münchenben is készítik. Az eredeti Bock fõ alapanyaga azóta is a müncheni maláta. Alapanyaga 1/3 rész búza, és 2/3 rész árpa. Ez utóbbi több fajta, pörkölt illetve kevésbé pörkölt szem keveréke. Hagyományosan a tavaszi hónapokban fogyasztott édesen malátás, és gazdag illatanyagú Lager sör, amelynek színe a fehértõl a sötétbarnáig terjed, és alkoholtartalma általában magas, 6-8%. A sör csak enyhén kesernyés a kevés komló használat miatt, amelyet ráadásul 45 percig fõznek a használat elõtt. Több alfaja van, ilyen például a Bock erõsebb, magasabb alkoholtartalmú és testesebb változata a Doppelbock, és az Eisbock fajta, amelyet úgy készítenek, hogy a sörben levõ víz egy részét lefagyasztják, majd kiszûrik, hogy koncentráltabb ízt érjenek el.

Dry Beer  

Az Egyesült Államokban és Japánban népszerû száraz sör. Rendkí­vül tiszta, semleges í­zû, tulajdonképpen teljesen jellegtelen Lager. Legjobb tulajdonsága, hogy oltja a szomjat.

Helles  

Az igazi müncheni, bajor sör. Kifejezetten világos, 5% alkoholtartalmú Lager. A Pilsnél alacsonyabb a komló-, de magasabb a malátatartalma.

Schwarzbier  

Alsóerjesztésû, különösen sötét sörfajta, mely elsõsorban Németországban és Japánban közkedvelt. Ízére a pörkölt maláta dominanciája jellemzõ, étcsokoládés beütéssel. Alkoholtartalmuk 5%.

Kellerbier  

Szûretlen német lager sör, amit a sörfõzdék csapjaiban, pincéiben csapolnak. Ízük erõsen komlós.

Marzen/Oktoberfest  

A németországi München-bõl származó Lager sör, mely ismeretes Oktoberfest sörként is. Neve a márciusra utal, ez volt az a hónap, amikor még sört lehetett fõzni, melyet a nyár folyamán hideg barlangokban, pincékben tároltak. Amikor szeptember végén az új sört elkezdték fõzni, a megmaradt márciusi söröket fesztiválokon fogyasztották el, így alakulhatott ki a müncheni Oktoberfest is. Közepesen testes, csábí­tóan édes-malátás í­zû sörök. Színviláguk a narancsostól a vörösrézig terjed, alkoholtartalmuk minimum 5%, de inkább magasabb.

Hibrid, különleges eljárással készülõ sörök  

Búzasör

Búzasör (Weizen/Weissbier/Wheat)  

Vannak olyan fajták is, amelyekben keveredik az alsó- és a felsõ erjesztésû sörök készítésének egy-egy eleme. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felsõerjesztésû sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsóerjesztésû élesztõt is adnak hozzá. Emellett erjedés közben spontán tejsavas erjedés is történik. Ez a sör eredetileg német típus, amelynek észak-német, és dél-német változata is ismert, mára azonban már máshol is elterjedt. Nagy múltra tekint vissza, hiszen valószínûleg a bajor kolostorokban jóval elõbb készítettek búzasört, mint árpasört, csak akkor még nem elegyítették a két gabona malátáját. Ma már ez a sör nem feltétlenül tisztán búzából, hanem minimum 50% búzamalátából (a maradék maximum 50% árpamaláta) készül, természetesen víz, komló, és élesztõ hozzáadásával. Ízesítõanyagokat nem tartalmaz. Fanyar, száraz sör, amelynek színe a világossárgától a sötét sárgáig terjed. Van szûrt, és szûretlen változata is, a szûretlent Hefe Weizennek, a szûrt változatot Kristall Weizennek hívják. A búzasörbe hagyományosan semmit nem szabad beletenni! Régen citromszelettel vették el a gyártáshibából eredö mellékízt, de mára a gyártás tökéletesedett és a közhiedelemmel ellentétben NEM VALÓ CITROM semelyik búzasörbe! Régiótól függöen viszont szokták keverni pl. kólávál, fantával, stb.

A búzasör fogyasztásának külön szabályai vannak: fontos, hogy lassan töltsük ki a ferdén tartott pohárba, mert itt nagyobb a túlnyomás a palackban, mint az árpasör esetében. Kitöltés után pedig a szüretlen söröknél az üver aljára leszállt üledéket fel kell keverni és szintén a pohárba tölteni. Mindig akkora poharat válasszunk, amekkora az üveg. A németek általában fél literes, magas, keskeny korsókban fogyasztják kedvenc búzasörüket 10-12°C fogyasztási hõmérsékleten.

Kölsch sör

Wit/White 

Belga fehérsör (búzasör). Fõzésükhöz a malátán, komlón, vízen és élesztõn kí­vül felhasználhatnak zabot, különbözõ fõszereket (pl. koriander) valamint kûraszó narancshéjat.

Alt/Altbier  

Szintén német születésû és felsõerjesztésû sör az Alt vagy Altbier, ám több héten keresztül, igen alacsony hõmérsékleten tárolják, akárcsak az alsó erjesztésû fajtákat. Ez a sör az észak-német városok sajátja, leghíresebb a düsseldorfi alt sör. Bronz vagy sötét réz színû, csípõsen kesernyés és enyhén fanyar ízû sörfajta, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Mivel a tárolása is alacsony hõmérsékleten történik, kissé lehûtve fogyasszuk, thumbler pohárban.

Kölsch  

A Kölsch is német eredetû, és az alacsony tárolási hõmérsékletben tér el a szokásos felsõ erjesztésû söröktõl. Kölschnek kizárólag azokat a söröket nevezik, amelyek Kölnben, vagy a város közvetlen környékén mûködõ 24 sörgyár valamelyikében készültek. Kölnben egyébként hivatalosan 1438 óta fõznek sört, az 1500-as években pedig a városi tanács átveszi a serfõzés monopóliumát, és így a kölni sör töretlen fejlõdésnek indul. A Lager sörök elõretörése és a háborúk visszaszorítják a Kölschöt, de a város újjáépítésével megint híressé lett, és ma is közkedvelt. Ez a sör nagyon világos aranyszínû, illatos fajta, amelynek lágy, gyümölcsös, enyhén malátás íz aromája, és kb. 5%-os alkoholtartalma van. Fogyasztása is jellegzetes: szülõvárosában két deciliteres pohárban, füles tálcán szolgálják fel. Legjobb akkor, ha 6-8°C-os hõmérsékleten fogyasztjuk.

Gõzsör (Steam Beer/Dampfbier)  

A Steam Beer (Gõzsör), amely az elõzõekkel ellentétben alsó erjesztéssel készül, de a felsõerjesztésû sörökre jellemzõ hõmérsékleten, azaz közel szobahõmérsékleten (16-21°C) erjesztenek. A gõzsör az USA-ban alakult ki. A magas hõmérsékletû erjesztés oka az, hogy kialakulásakor a születõ Egyesült Államokban még nem igazán lehetett hûtõberendezéshez, vagy jéghez jutni, ezért csak így tudták megoldani a készítést. A gõz elnevezés egyébként erre a XIX.sz-i készítési technikára utal, amelyet egyes fajtáknál, pl. az Anchor Steam Beer készítésénél ma is a hajdani módszerek szerint végeznek például Németországban. A gõzsör az aranysárgától a borostyánszínûig terjedõ, lágy aromájú sörfajta, melynek alkoholtartalma 4-5%. Fogyasztása 4-6°C hõmérsékleten, egyenes vonalú sörös pohárból vagy füles korsóból történik.

Smoked Beer/Rauchbier  

Ezek a füstölt sörök egyaránt lehetnek Ale-ek és Lager-ek is. Füstös aromájukat, í­züket a kemencében szárí­tott árpamalátától kapják. A Németországi Bamburgban a serfõzõk bükkfát használnak a kemencék tüzeléséhez, mí­g Amerikában inkább a hikori-, alma-, éger- és juharfa a jellemzõbb, néhány esetben pedig tõzeglángot használnak.

Seasonal/Winter/Christmas Beers  

Speciális, szezonális sörök, mely meghatározott alkalmakkor kerülnek forgalomba, í­gy például Karácsonykor vagy Húsvétkor. Általában jellemzõ rájuk a speciális fûszerek használata (szerecsendió, fahéj, koriander, gyömbér).

Alkoholmentes sörök  

A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes sörök viszont 6 százalékos sörlébõl készülnek. Minimális alkoholt egyébként, (legfeljebb 0,5 térfogat százalékot), az alkoholmentes sörök is tartalmaznak.


Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6rfajt%C3%A1k


A termék 2011 szeptember 16, pntek került a katalógusba.

Ltogassa meg a Hzi sr s plinka fz webruhz webzletet a ShopManian
Az Ön IP címe: 54.81.139.56
Copyright © 2017 Olaszsped - Készítette: S-Space Bt.